2019. január 31., csütörtök

Gasztroidézetek

Szeretett receptfüzetem kezdőlapja Massimo Buttura soraival

Gyakran keresek rá gasztronómiához kapcsolódó idézetekre vagy éppen olvasás közben bukkanok rá néhány örök érvényű sorra. Ritka érdekes gyűjteményt találni, ezért úgy döntöttem, hogy folyamatosan gyarapítom a saját kis összeállításomat! Írók, költők, szakácsok, híres emberek szavait "ízlelgethetitek" majd. Olvassátok, használjátok, szeressétek és osszátok meg másokkal is bátran! 

1.  "A szakácsnak mindig a kor pulzusán kell tartania az ujját, meg kell találnia az ízek, illatok, textúrák harmóniáját."
Michel Troisgros

2."Nem dobok ki vagy cserélek le öncélúan semmit:
ha egy serpenyő rút halállal elhalálozik, akkor megköszönöm az eddig értem tett összes szolgálatát,
a hozzám való jóságát, és szomorúan válok meg tőle."
Saly Noémi

3. " A főzésben (...) van valami varázslat: a hozzávalók megválasztásában, a keverésben, a reszelésben, az olvasztásban, a töltésben, az ízesítésben, a régi könyvekből merített receptekben, a hagyományos háztartási eszközökben. Itt van például a mozsár, amelyben anyám háziasabb célokra törte meg a tömjént, és fűszereinek, aromáinak bonyolult árnyalatait földhözragadtabb, érzékibb varázslatnak rendelte alá. Engem részben az egész műveletsor mulandósága bűvöl el; mennyi szeretetteljes előkészület, mennyi művészi tudás és tapasztalat szorul egy pillanatokig tartó élvezetbe, amelyet a maga teljességében mindig csak a kevesek méltányolnak."
Johanne Harris, Csokoládé

4. "Hogy mi a magyar ételek ízletességének titka?
Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia.
Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a főzéshez."
Gundel Károly

5. "Valakit vendégül látni annyit jelent, mint felelősséget vállalni arra, hogy mindaddig, amíg nálunk van, gondoskodunk róla, hogy jól érezze magát."
Anthelme Brillat-Savarin

6. "A főzés könnyű fejet, nyitott lelket és meleg szívet kíván." 
Paul Gauguin

7. "Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget.  Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!"
Fekete István

8. "A felfújtakon és süteményeken mindig meglátszik, ha a szakácsnő lelkiállapotával baj van."
Agatha Christie

9. "Ha egy építész hibát vét, oda borostyánt ültet, hogy elfedje azt.
Ha egy doktor hibát vét, arra a hibára a földet szórnak, hogy elfedjék azt. 
Ha a szakács vét hibát, elfedi egy kis mártással és azt mondja, itt egy új recept!"
Paul Bocuse

10. "Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél."
Paulo Coelho

11. "Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy "de már ebből eszünk!"
Jókai Mór

12. "Csak akkor érdemes inni, ha jó kedvünk van. Ha rossz a kedvünk inkább ne igyunk. Nem lehet elvárni a bortól - bármilyen jó is legyen az - hogy kisüt tőle a nap."                    Rohály Gábor

13. "Annak az embernek, akinek üres a gyomra, az étel az Isten."
                                                      Mahátma Gandhi

14. " A főzés egyik titkát és egyben örömét jelenti megtanulni kijavítani valamit, amit elrontottunk, és az egyik lecke az, hogy derűsen viseljük el az is, ha már egyáltalán nem lehet kijavítani!"
                                                       Julia Child 

15. " A kövérek élete rövidebb, de étkezéseik hosszabbak."
                                                     Stanislaw Lec

16. "A jó étkezés legyen olyan harmonikus, mint egy szimfónia, és olyan tökéletesen felépített, mint egy román stílusú katedrális."                                                                                                                              Fernand Point

17. "Azok az emberek akik szeretnek enni mindig a legjobb emberek."
Julia Child

18. "Egy party torta nélkül csak egy találkozó."
Julia Child

19. " A legjobb illat a kenyéré, a legjobb íz a sóé, a legjobb szeretet a gyerekeké."
Graham Green

20. "Az élet túl rövid a kímélő konyhához és a diétához. A diétás ételek olyanok, mint az opera zenekar nélkül."

Paul Bocuse

21. "Az úgynevezett nouvelle cpuisine sokszor azt jelenti, kevés étel a tányérodon, nagy összeg a számládon" 
Paul Bocuse

22. "Paprika minden rendes magaviseletű embernél szokott lenni."
Jókai Mór

23. "A terített asztal az egyetlen hely, ahol az ember az első órában soha se unatkozik."
Jean Anthelme Brillat-Savarin

24. " A filozófiám alapja "cogito ergo sum" - gondolkodni és létezni viszont csak akkor tudok, ha jóllakott vagyok."
Bud Spencer

25. " A mai világban elengedhetetlen alapkövetelmény a gasztronómiában, hogy egy konyhának személyisége legyen."
Széll Tamás 

26. "Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi,, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy "de már ebből eszünk".
Jókai Mór

27. A főzés igazán tág teret nyújt az érzelmi árnyalatok kifejezésére."
Agatha Christie 

28. " A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebb egy pohár bor mellett."
Márai Sándor 

29. "Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik!"
Gundel Károly


30. " Mint kötőanyag, legalkalmasabb a gyerek. Minél több, annál jobb. Az élet ízét, zamatát ők javítják."
Gundel Károly

31. "A főzésben (...) van valami varázslat: a hozzávalók megválasztásában, a keverésben, a reszelésben, az olvasztásban, a töltésben, az ízesítésben, a régi könyvekből merített receptekben, a hagyományos háztartási eszközökben. Itt van például a mozsár, amelyben anyám háziasabb célokra törte meg a tömjént, és fűszereinek, aromáinak bonyolult árnyalatait földhözragadtabb, érzékibb varázslatnak rendelte alá. Engem részben az egész műveletsor mulandósága bűvöl el; mennyi szeretetteljes előkészület, mennyi művészi tudás és tapasztalat szorul egy pillanatokig tartó élvezetbe, amelyet a maga teljességében mindig csak a kevesek méltányolnak."
Joanne Harris

32. Az ételek terén a nők általában meglehetősen bizonytalanok. Sok az olyan, aki elmegy vacsorázni a lovagjával - és észre sem veszi, hogy mit eszik. Azt rendeli, amit az étlapon elsőnek meglát.
Agatha Christie

33. "Tudod, miért fontos a finom étel? Összehozza az embereket, bárhonnan származnak is. Mindenkit barátságossá tesz és mosolyt csal az arcára."
A hercegnő és a béka c. mese

34. "A boldogság ugyanaz a léleknek, ami a testnek a gyomorteltség érzése."
Cserna-Szabó András

35. "A gasztronómia (...) tisztán népköltészet. Nincs szabály, nincs feltaláló, nincsenek szerzői jogok. Csak a szájról szájra metódus működik."
Cserna-Szabó András

36. "A maradék a legmagasabb kérdése a gasztronómiának. A resztliből egyszeri, soha többé meg nem ismételhető csodákat alkotni, igen, ez az, ami valóban művészetté emeli a konyhaszakmát - ide kell csak igazán tehetség, képzelet, kreativitás, ihletettség, humorérzék, önbizalom, teremtő kedv, na és gyakorlat. Az alkotó itt teljesen magára marad, egyedül van, mankók nélkül: nincs recept, nincs szakácskönyv, nincsenek szabályok, nincs "végy 6 tojást". Csak a maradék van, a művész és az Isten." 
Cserna-Szabó András

37. "A halál édes, akár a kőttes rétes. S az életnek is csak akkor van íze, akkor keserű, akkor sós, akkor savanya, akkor majoránnaízű vagy kakukkfűzamatos, ha lehet a desszerthez viszonyítani."
Cserna-Szabó András  

38. "Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sohasem lehet jót."
Gundel Károly


39. "Az élet olyan, mint a főzés. Minden attól függ, hogy mit, mikor és hogyan keverünk az ételhez. Néha a receptet követjük, néha viszont rögtönzünk.”
Roger Von Oech

40. "Bármily egyszerű is az étel, a született szakácsot tévedhetetlenül föl lehet ismerni."
Pelham Grenville Wodehouse

41. "Amit a tányérra teszek az nem étel, hanem a lelkem és a szenvedélyem.”
Lee Jong Kuk

42.  "Minden étel mögött halál van, csak az emberek becsukják a szemüket!" 
Alex Atala

43. "Az élet és az étel csak tavaszkor ér valamit" 
Krúdy Gyula

44. " Legjobb főzelék: a hús. Legjobb gyümölcs: a bor. Legszebb bútor a szépasszony! " 
Móricz Zsigmond

45. “Minden egyes étel és élmény, amit egyedül élünk meg, kevésbé értékes, mint ha azokkal osztjuk meg, akiket szeretünk.” 
Gianni Annoni

46. “Az élet túl rövid a kímélő konyhához és a diétához. A diétás ételek olyanok, mint az opera zenekar nélkül.” 
Paul Bocuse 

47. “ Senki sem halhatatlan addig, amíg el nem neveztek róla egy ételt” 
Igor Stravinsky

48. “ A sörben női hormonok vannak. Ha túl sokat iszol belőle, hülyeségeket beszélsz és nem tudsz vezetni.” 
Jack Nicholson


49. “ Ferenc József masírozott, szájában egy fasírozott.” 
Karinthy Frigyes



50. “ Az ínyenc nem vedeli a bort, csak titkokat kóstolgat.” 
Salvador Dalí

51. “ Korgó gyomornak nincs füle.” 
Jean de La Fontaine

52. “ Ha megöregszem pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől..Mert nincs szebb halál, mint egy diófa alatt, a borospince előtt, ősszel, közvetlenül a szüret után, amikor az újbor már szunnyad és erjed a hordókban, a diót leverték a fáról, s a napnak szelíd ereje van még, mint az öreg ember szerelmének. ” 
Márai Sándor

53. “ A legjobb illat a kenyéré, legjobb íz a sóé, a legjobb szeretet a gyereké.” 
Graham Green

 54. "A táplálkozás kultúránk része, ahogy része az irodalom, képzőművészet, építészet. Gasztronómiával foglalkozni, abban jártasnak lenni elsősorban nem hedonizmust jelent, élvezetek hajszolását, nem jobban, mint élvezettel elolvasni egy verset vagy megnézni egy kiállítást, hanem annak a kulturális örökségnek a megismerését, elsajátítását, művelését jelenti, amit az emberiség évezredek óta fejleszt, csiszol, alakít, tovább ad, divatot teremt vele.”Paskó Csaba – Paskó atya

55. „Nem kell költőnek lenni ahhoz, hogy felfedezzem a vers üzenetét és nem kell mesterszakácsnak lenni ahhoz, hogy felismerjem egy ételköltemény ízes eredetiségét. Minden igény, műveltség, nyitottság keresés kérdése. Ez mind-mind kezdetek óta ott van a teremtett világban Isten nekünk alkotta.”
Paskó Csaba – Paskó atya

56. "Aki részt vett valaha egy pompás lakomán, amelyet tükrökkel, szobrokkal és virágokkal díszített, szépasszonyokkal teli teremben tartottak meg, amelyben illatszerek és lágy kellemes zene hangja árad szerte, az ilyen ember minden szellemi megerőltetés nélkül át fogja látni, hogy az összes tudományok hozzájárultak az ízlés élvezetének növeléséhez és illő keretekbe foglalásához".
Jean Anthelme Brillat-Savarin


57. „A főzés számomra alkotás, művészet és játék. A játék pedig egy másik dimenzióba röpíti az embert. Nem leterhel, hanem kikapcsol, felszabadít, örömmel tölt el, és ha kifáradok is benne , jóleső érzés marad utána.”
Paskó Csaba – Paskó atya

58. „Fontos a szakács lelkiállapota, még ha észrevehetetlen is a változás. Igaz mondás, hogy az ember a szívét is belefőzi kicsit az ételbe. Szerintem meg talán ez a legfontosabb fűszer, ami soha nem hiányozhat egy ételünkből sem”
Paskó Csaba – Paskó atya


59. „ Az ínyencség az ember kizárólagos kiváltsága”
Jean Anthelme Brillat-Savarin

60. „Aki barátokat fogad és nem fordít személyesen gondot a nekik készítendő ételre, nem méltó arra, hogy barátai legyenek.“ —  Anthelme Brillat-Savarin
61. „A másokkal megosztott falánkságnak van a legnagyobb befolyása arra a boldogságra, melyet a házasságban élünk meg.“ —
 Anthelme Brillat-Savarin

62. „Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát.“ —
Anthelme Brillat-Savarin


63. „Arra gondolni, hogy nem váltunk bort, eretnekség; a nyelv telítődik, és a harmadik pohár után a legjobb bor is csak tompa érzetet kelt.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

64. „A Teremtő, evésre kényszerítve az embert, hogy élhessen, az étvággyal kéri fel erre, és a gyönyörrel jutalmazza.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

65. „Az étkezés gyönyöre az egyedüli, melyet mértékkel élvezve, nem követ fáradság.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

66. „A tea tökéletesen helyettesítheti a bort - a reggelinél.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

67. „Az ételkészítés a legrégebbi művészet, mivel Ádám éhesen született.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

68. „A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

69. „Akinek szőlőt kínálnak a vacsora végén, azt mondja: „Köszönöm, de nem szokásom a boromhoz pirulákat szedni.”“ —  Anthelme Brillat-Savarin


70. „A gasztronómiai ismeretek minden ember számára szükségesek, mivel ezek az ismeretek egyre több gyönyört adnak nékik.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

71. „Ültess egy fáradt embert egy kiadós étel elé, erőlködve megeszi és lehet, hogy jobban érzi magát. Adj neki egy pohár bort, vagy alkoholt, azonnal a legjobb formába kerül, s szemed láttára újraéled.“ —  Anthelme Brillat-Savarin
„Az ember szakáccsá válik, de pecsenyesütőnek születik.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

72. „Azok, akik rendszeresen isznak csokoládét, kiválnak jó egészségükkel és az élet derűjét megzavarni képes kisebb betegségekkel szembeni ellenálló képességükkel.“ —  Anthelme Brillat-Savarin
„Ahhoz hogy az embernek lelke legyen, ízlésének kell lennie.“ —  Anthelme Brillat-Savarin


73. „A szakácsművészet anyagi tárgya mindaz, mi ehető.“

74. „Az asztal örömeit minden életkorban, minden társadalmi helyzetben, minden országban és minden nap lehet élvezni; ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörűségünknek, és az utolsó, mely megmarad és vígasztal akkor, mikor a többi örömünket már elvesztettük.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

75. „Aki szarvasgombát mond, nagy szót ejt ki, mely szerelmi és ínyenc emlékeket ébreszt az alsó szoknyát viselő nemnél és ínyenc és szerelmi emlékeket a szakállt viselő nemnél. Ez a tisztes megkettőztetés onnan ered, hogy ezt a kiváló gumót nemcsak pompás ízűnek tartják, hanem azt hiszik róla, hogy fokozza azt az erőt, melynek gyakorlását a legédesebb gyönyörök kísérik.“ —  Anthelme Brillat-Savarin

76. "Ha a jó konyha eltűnik a Földről, akkor már nem lesz sem irodalom, sem zene, akkor megszűnik a barátság és a harmónia!"
Marie - Antoine Careme szakácskirály


77. Minden tál egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper!" - Jókai Mór 

78. "A gasztronómia erősen alakítja, de finoman tükrözi is a kultúrát. - Kapitány Ágnes szociológus, kulturális antropológus 


79. "Az evésnek és az ivásnak ősidőktől fogva az az egyik funkciója, hogy lélekkört teremt. Létrehoz egy olyan közösséget, amire az ősi, mágikus felfogásban a szó szoros értelmében úgy tekintettek, hogy az emberek lelke között jön létre valamilyen kapcsolat.
 " 
- Kapitány Gábor szociológus, kulturális antropológus

80. "A főzés pusztán csak bátorság kérdése. Különösen igaz ez a megállapítás, ha vadhúsból próbálunk meg valami csodálatosat alkotni, terített asztalra varázsolni."- Bors Richárd A sparhelt titkai

81. "Minél kevésbé tudjuk, hogyan készül a törvény meg a kolbász, annál nyugodtabban alszunk. " 
- Otto von Bismarck


82. "Az ételnek először a szemet kell megörvendeztetni és azután a gyomrot!" - Goethe
 
83.

 
84.
" Lennék kenyered, szalonnád,
Reggelid vagy vacsorád,
Válladon csüngő tarisznyád.
Lennék szomjad jó bora,
Utad gyengéd jobb sora.
Vándorló lelked tábora.
Lennék vonód, s hegedűd,
S éneked, mely szíven üt.
Láng, mely sejtjeinken átfűt. 
                                                  Felföldi József
85.
Ki a szakács?
"Régen degradálni akarták, hogy ez sima szakmunka. Hétfőtől péntekig főz az ember, aztán hazamegy. Ma már ez biztosan nem igaz. A mi szakmánk nagyon átalakult. Ma azt mondanám: mesterség is, meg művészet is. A mesterember tanítja, új generációkat nevel. A szakácsművész élményt ad. Furcsa művészet, mert akkor jó, ha megeszik. A legfontosabb szerintem az, hogy új szemléletre, új ízekre tanítsuk a vendégeket. Szerintem ez egy nagy kaland."
                                                   Sárközi Ákos


86. "Főzésről írni majdnem annyira jó, mint főzni. Főzésről olvasni majdnem annyira jó, mint enni!"  - Dragomán György
 
87. "Mindnyájunknak vannak ilyen folyton keresett és soha meg nem talált, vagy nem is keresett, de sokszor felidézett, pótolhatatlan és felejthetetlen ízemlékeink, ezeket úgy kell őrizni, mint a legnagyobb kincseket, és néha nyomukba kell eredni, nem a cél miatt, azt úgysem lehet elérni, hanem az út miatt, amely önmagában is szép kaland lehet."  - Dragomán György
 
88. "Főzésről írni majdnem annyira jó, mint főzni. Főzésről olvasni majdnem annyira jó, mint enni!"  - Dragomán György
 
89. " Az evés elemi szükséglet –, íróink számára pedig örök téma. Az evés, a táplálék a létfenntartás minimuma, de lehet élvezet forrása és az életszeretet megnyilvánulása."


90. "Kiélvezem a maradék időt, / mint ínyenc a húsos cubákokat / – csontig lerágom végnapjaimat"  - Petri György

91. "Nem a húshoz ragaszkodom én, nem is az összes italhoz… én lemondok a dohányzásról, és lemondok a szerelemről is. De mindezekről akkor mondok csak le, hogy ha ön valami egyebet tud ajánlani cserébe mindezekért. Csak nem gondolja talán, hogy a száz év, amit ön ígér, ellenérték lehet mindezekért? A tartalmat nem lehet tartammal pótolni, kedvesem."  - Karinthy Frigyes
 
92. "Az éhség a gyomor sötétsége."  - Hamvas Béla


93. "Az igazi magyar lecsó olyan, mint az Úristen: egy, mégis annyiféle, ahányan hisszük."  - Cserna-Szabó András
 
94. "Paprika minden rendes magaviseletű embernél szokott lenni."  - Jókai Mór

95. "
Az evésnek és az ivásnak ősidőktől fogva az az egyik funkciója, hogy lélekkört teremt. Létrehoz egy olyan közösséget, amire az ősi, mágikus felfogásban a szó szoros értelmében úgy tekintettek, hogy az emberek lelke között jön létre valamilyen kapcsolat."  - Kapitány Gábor

96. "A gasztronómia (...) tisztán népköltészet. Nincs szabály, nincs feltaláló, nincsenek szerzői jogok. Csak a szájról szájra metódus működik."  - Cserna-Szabó András

97. "Sznobok azok, akik az ementáliban a lyukakat szeretik, de azt sem mindig." - Francia mondás

98. "Ha a vendég betér hozzánk, akkor tulajdonképpen a boldogságáról gondoskodunk addig, míg falaink között időzik" - Anyukám Mondta Étterem
 
 
Végül jöjjön néhány terjedelmesebb mű:

"Azért is szeretek a piacokon járni, mert azok körülbelül minden hónapban változtatják a maguk jellemző szagait. A nagy természet ilyenformán beköszönt a kőházak közé, és birtokába veszi a tereket. A kertek lelke eljön vizitbe a városokban senyvedő fákhoz. Az emberek pedig újra elgyerekesednek, amikor a barackok, dinnyék, szőlők rájuk nevetnek; nincsen olyan mérges ember, aki komolyan haragudni tudna egy fürt szőlőre. Amíg télidőben a kolbászok, hurkák és sódarok olyan nagy tömegben lepik el a piacokat, hogy az ő szaguk mellett a halaknak, káposztáknak, téli almáknak alig van valami beleszólásuk a dolgokba, most nyáridőben a gyümölcsárus kofák nyomák el a húsvágókat és a halászokat. Nem lehet kitérni az ő dinnyetornyaik, őszibarack-kupoláik, szilvás kosaraik elől, még ha akarna is az ember. Ezek a gyümölcsök megtöltik illatukkal az egész várost, elringatnak a hétköznapi élet rossz szagaitól, bűzeitől. Valami új világba csalogatnak, ahol az életnek más ízei vannak. De nem sokáig grasszál már a dinnye, előrenyomakodik hóhéra, Lőrinc, aztán a piacnak ismét újabb illatai lesznek. Megjön csengővel, vidámsággal a szőlő, hogy a gyermekek kerekre nyitják a szemüket, a nők felsikkantanak a boldogságtól, a beteg emberek felragyognak, hisz itt van ideje az ő mindenkori szőlőkúrájuknak. Most aztán teljes illatárban áll a piac, nem tudja azt a dunai szél sem elhajtani. Ez a legszebb, legdicsőbb korszaka a piacnak, mint egy szépasszonynak a hervadás előtt lévő éve."
Krúdy Gyula: A piac illata. 1924. 

Kosztolányi Dezső: PIAC 
 
Hadd mondjalak el, te piac, 
piac te, kit megvet az ünnepi szónok 
s a nyavalyás költő, 
mily szép vagy a fényben, milyen diadalmas. 
 
Lüktetve zsibongasz. Az élet ütemére 
pezsgesz előttem, 
roppant-teli szaggal, a túró, a tejföl 
savanykás szagával, a sajtok kövérlő, 
sárga illatával, 
vanília-ízzel, bűzzel és szeméttel, 
gyermeki forgók papír-viharával, 
vartyogva a vidám 
kofák kacajától. 
 
Micsoda hatalmas, isteni színház, 
együtt az ételek és a virágok, 
minden, ami jó, szép, a szájnak, a szemnek, 
kánaáni bőség. 
Eleven tojások, rózsaszínű héjjal, 
hóvirág a parasztkendők csücskén, 
jácintok kék feje, halavány kelvirág, 
arany sárgarépa. 
Fémtisztító porok rozsdaszín rakása, 
fekete-retkeknek szomorú kis dombja, 
mint valami sírdomb 
s fölötte viola, mintha rajta nőne, 
gyászolva valakit. 
Ordító paprika, 
paprika-füzérek, mint a vörös orrok, 
fokhagyma-gerezdek, torma, fehér torma, 
lila kalarábé 
s halvány-zöld selyemben, fényes viganóban 
a büszke saláta. 
 
Azután narancsok, gyermeki mennyország, 
sötétsárga labdák, óriási halomban, 
játszani és enni, enni, édes labdák, 
narancsszín narancsok 
s dió is, dió is az öblös kosárban, 
szilfa-garabóban, merre csörög, mondsza, 
dió is, karácsony, karácsonyi lárma. 
 
De látod-e ottan, mily véres a bódé 
és látod-e ottan a húst, a vörös húst, 
a rózsálló tüdőt és a barna májat, 
a szívet, a csontot? 
S ott a halasnál, a gömbölyű kádban 
uszkál a tükörponty 
mártír-testvérei vérétől pirosló 
zavaros vizében 
s már fogja az ember, két szemét benyomja, 
élve megvakítja, 
kaparja keményen gazdag pikkelyeit 
és meghal a hal most 
vakon és véresen, ezüst páncél-ingben, 
akár egy katona, 
csodálatos, szörnyű, csodálatos, szörnyű, 
hős-néma halállal. 
S a késes is itt jár, itt jár körülöttünk, 
ármánykodó képpel, drámai mosollyal, 
shakespeare-i orgyilkos, egyszerre elénk lép, 
belesúg fülünkbe, háta mögül gyorsan 
kirántja a pengét, kínálja a kését 
gyilkolni meg ölni. 
 
Mégis gyönyörű ez, mégis ez az élet 
s hallgatom, hogy dalol keserűt, édeset. 
Hallom én a dalát: "alma és ibolya". 
Egy falusi kislány árulja áruját, 
véletlen áruját: "alma és ibolya". 
Népszínmű szoknyáját aszfaltra terítve 
kiabál az égbe szoprán nevetéssel: 
"alma és ibolya". 
Mint mikor a költő véletlen szavait 
összezendíti a szeszélyes szerencse, 
csodás találkozón, a szívben, az agyban, 
én is kiabálok: "alma és ibolya". 
Ibolya és alma. Alma és ibolya. 


József Attila: Kínálgató
Hé vendégek, a begyetek!
Nehogy mindent megegyetek!

Kínálgató
Ne feledd, hogy régi szabál:
Csak mértékkel egyél, igyál.
Kövérség korai vénség,
Tehát móddal ó vendégség.
Az angyalok sose esznek
Mégis gyönyörűek lesznek.

Étkek áradata
Tea csigaleves módra
E levestől mennek falnak
Kik belőle sokat falnak.

Hideg fogas
Cúgot kapsz a halevéstől,
Nemcsak soktól, de kevéstől.

Halmajonez
Majonezből bármily kevés,
Harmadnapos hideglelés.

Töltött tojás Casinomódra
Hajh a tojás nehéz falat!
Ezt mondja a tapasztalat.

CsirkesalátaFüled szaggatja a csirke.
Ebbe őrült bele Kirke.

Hideg rosztbif körítve
Rosztbif reuma forrása,
Aki eszi, kárát lássa.

Pulykamell jó asszony módra
Pulykamelltől hull a hajad,
Jobb tehát ha tálban marad.

Kappansült körítve
Szeplőt szaporít a kappan,
Nem viszi le semmi szappan.

Uborka és salátafélék
Ludtalpat kapsz uborkától,
Ne is égy belőle mától.

Torták és édességek
Torta hájat nevel búra:
Biztos a karlsbadi kúra.
Pogácsák és sós sütemények
Pogácsától kezed reszket,
Vegyed tudomásul eztet.

Feketekávé
A fekete török átok -
Dehát úgyis megisszátok...

Ürmös és ringató borok
Megmondták az apostolok,
Nem inni valók a borok.

Bucsúztató
Im hát aki mértéklettel
szórakozott az étkekkel,
s meg nem roggyant keze-lába,
jöhet a táncoskolába.
Járjuk, mint a szél a pusztán,
fölfrissülünk majd káposztán,
káposztának is a levén,
mint a beduin a tevén.
(E hasonlat egyéb hián,
nem történt csak a rím mián.)
S ha még fogát feni falánk, -
frissen sül a farsangi fánk,
kivül piros, belül foszlik,
míg a vendég el nem oszlik.
S aki panasszal van bajba',
menjen a sóhivatalba!

“Miss Marple megrendelte a reggelijét. Teát, buggyantott tojást és friss zsemlét. A szobalány olyan hozzáértőnek bizonyult, hogy nem is javasolta a zabpelyhet és a narancslét. Öt perc múlva megérkezett a reggeli. A széles tálcán nagy hasú teáskanna, sűrű, szinte tejszínszerű tej, és forróvizes ezüstkancsó állt. Pirított kenyéren két gyönyörű szép buggyantott tojás, nem pedig amolyan bádogcsészében formázott kemény golyóbis, és egy jókora, késsel kicifrázott vajdarab. Narancslekvár, méz és eperdzsem. És zsemlék, nem afféle nyúlós, taplóbélűek, hanem friss kenyér illatú (a legfelségesebb illat a világon!) pompás példányok. Mindezeken kívül még egy alma, egy körte és egy banán is volt a tálcán. Miss Marple vigyázva, de bizakodva belenyomta kését a tojásba. Nem kellett csalódnia. Sűrű, mély okker színű tojássárgája szivárgott elő. Ilyen az igazi buggyantott tojás!”
Agatha Christie - Bertram szálló

“A puding diadalmasan ült a hatalmas ezüsttálon. Óriási puding volt, közepén zászlóként lebegett a piros bogyós magyalágacska, körötte kék és piros lángocskák lobogtak. Felharsant az éljenzés. Mrs. Laceynek okos gondolata támadt: utasította Peverellt, hogy az ő terítéke elé helyezze a pudingot, ne kínálja körbe. Megkönnyebbült sóhajjal vette tudomásul, hogy a puding biztonságosan landolt előtte. Gyorsan adogatták a tányérokat, a pudingszeleteket még mindig körülnyaldosták a lángok(…)Már megint a legjobb konyakomat csórtad el, ugye, Em? kérdezte az asztal túlsó végéről derűsen az ezredes. Mrs. Lacey rákacsintott. Mrs. Ross ragaszkodik a legjobb konyakhoz. Azt állítja, hogy csak így lesz tökéletes. Hát vont vállat Lacey ezredes, egyszer egy évben van karácsony, és Mrs. Ross remek asszony. Remek asszony és remek szakácsnő.”

Agatha Christie - A karácsonyi puding

“ Gondolhatnánk arra is, hogy a portóiban volt a méreg, de nem. Megvizsgáltuk a poharát. Portói bor volt benne, semmi egyéb. A többi borospoharat természetesen kivitték, de mind ott volt a tálalóban egy tálcán, még nem mosták el. Egyetlen pohárban sem volt más, mint aminek lennie kellett. És Sir Bartholomew enni is ugyanazt ette, mint a többiek: levest, roston sült halat, fácánt, rósejbnit, csokoládé felfújtat, kaviárt pirított kenyéren. A szakácsnő tizenöt éve áll a szolgálatában.”

Agatha Christie - A csokoládés doboz