Húsleves gyöngyösből
Ha már tegnap a szárnyasok bontásáról volt szó itt a blogon, akkor nézzünk hozzá egy receptet is.
Amikor gyöngyösből (gyöngytyúkból) készült leves kerül az asztalra, valljuk be igazi ünnep. Aki már evett belőle, az bizton állíthatja, hogy igazi tartalmas különlegesség. Mondjuk úgy, hogy ez a hús a tyúk és a fácán között van félúton ízvilág szerintem. De a leves elkészítése előtt ismerjük meg ezt a különleges szárnyast.
GYÖNGYTYÚK
Kékesszürke - fehér pöttyös tollazatáról szinte mindenki megismeri! Őse a Szaharától délre a vadonban él. Már egyiptomi forrásokból is ismert a gyöngytyúk i.e. 2. évezredből, de valódi háziasított példányairól i.e. 4. görögöknél találhatók történelmi nyomok.
A monda szerint tollazatának fehér pöttyei a halott Meleagrosz királyfit sirató lánytestvéreinek könnyeiből keletkeztek. A rómaiak valószínűleg a görögök vagy az egyiptomiak közvetítésével ismerték meg. Kr. u. 1. században már a birodalom távolabbi részein is ismerték.
Magyarországon a gyöngytyúk a 13. században már jelen volt, elsősorban a kolostorok és a főúri vadaskertek tartották díszmadárként. A paraszti gazdaságokban a 19. század végén terjedt el, elsősorban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon.
Tenyésztésének virágkora a 20. század első fele volt, ekkor Magyarország is Európa élvonalába tartozott. Vadmadárként szállították külföldre.
A gyöngytyúk feltűnő, szép alkatú és színű baromfi. Az apró fejükön lévő sisak a kakasoknál nagyobb méretű. Kétoldali áll alatti lebenyük fehér, vöröses szélekkel. Tollazatuk általában kékesszürke fehér, apró pöttyökkel.
Húsa finom, nagyon hasonlít a vadmadarak, például a fácán húsára. Április végén kezd tojni, 60-80 tojást rak. Tojása kisméretű, feltűnő tulajdonsága rendkívül vastag héja.
Ijedős, minden szokatlan zajra, mozgásra rémült menekülésbe kezd. Hangja kellemetlenül hangos, rikácsoló, nem "szomszédbarát". Veszekedős, tartásához nagy térre van szükség, naponta akár 10 km-t is bejárhat. Kitűnően tud repülni. Ha a gazda nem vigyáz, hajlamos arra, hogy éjszakára az ólon kívül gallyazzon fel. Viszont nagyon edzett, kitűnő élelemkereső és rovarirtó. Mindezen tulajdonságai a természetes baromfitartás elsőrendű alanyává teszik.
Egy átlagos kifejlett példány súlya 1,2 - 1,5 között mozog!
Forrás: Wikipédia
Hozzávalók 6-8 személyre:
Elkészítési idő: Lassú főzés 3-4 óra
1 db kb. 1,5 kg-os gyöngyös
6 db közepes sárgarépa
2 db közepes fehérrépa
1 db közepes zeller
1 db karalábé
1 db közepes vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 szem fekete bors
1 kis csokor petrezselyem
1-2 csapott ek. só ízlés szerint
víz (amennyi ellepi az edény tartalmát)
csigatészta a levesbe (személyenként 1 kicsi marék)
Igazából egy tartalmas húslevest készítünk csak éppen gyöngytyúkkal. Mindenki más húsleves receptet kapott útravalóként otthonról, így könnyen átültethetitek azt erre a változatra. Én most megosztom az enyémet! A lényeg, hogy lassan főzzétek és legyen jó zöldséges!
A megtisztított gyöngytyúkot feldaraboljuk (combok, szárnyrész, hát,mell) és egy fazékba tesszük.
A zöldségeket megtisztítjuk, majd a répát, fehérrépát, zellert, , kis csokor petrezselymet, karalábét negyedekre vágjuk és a húshoz adjuk. Majd a vöröshagymát, borsot, fokhagymát szintén beletesszük.
Egy-két csapott evőkanál sóval megszórjuk az egészet (ízlés szerint növelhető vagy csökkenthető) és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a zöldségeket és a húst.
Lassú tűzön kb. 3-4 órán keresztül főzzük a levesünket. Amikor a láb megreped vagy a csontról könnyen leválik a hús, akkor kész a levesünk. Végül leszűrjük és külön tálaljuk a húst és a zöldségeket. A levesbe személyenként egy-egy maréknyi csigatészát főzünk.
Nem maradt más hátra, hogy jó étvágyat kívánjak ehhez a finom leveshez!