2016. július 16., szombat

Tenger gyümölcsei


Szeretek kísérletezgetni, új ízeket kipróbálni. Gyerekként görögországi kirándulásunkon találkoztam először a tengeri herkentyűkkel. Engem elvarázsolt egy-egy mediterrán piaci halas stand változatossága. Ekkor még csak ismerkedtem a tenger gyümölcsei fedőnév alatt futó egyveleggel. 

TENGER GYÜMÖLCSEI:
Ezt a gyűjtőnevet általában tengerben élő puhatestűeket (kagylók, tintahalak), rákok, polipok gyűjtőneveként használunk. Különféle értelmezésben kiegészülhet bizonyos halakkal és tengerisünökkel is. Omega3 zsírsavakban, fehérjékben, ásványi alapanyagokban gazdagok ezek a húsok. Zsírtartalmuk alacsony. Leggyakrabban tengeri halászat által juthatunk hozzá ezekhez az élelmiszerekhez, de már mesterséges körülmények között tenyészetekben is foglalkoznak kagylók, rákok nevelésével.

FELHASZNÁLÁS: 
Salátákba, tésztákhoz, pizzára, levesekbe, rizottóba, paellába... Az összes mediterrán nép kitalált rá egy-egy autentikus ételt és ezek már igen nagy népszerűségnek örvendenek. De egyszerűen grillezhetjük is a rákokat, tölthetjük a tintahalat. Lehetőségek száma kimeríthetetlen. Sőt a tengerparti népek már jó ideje elrakják üvegekbe, konzervekbe a rákokat, így hosszú időn keresztül tárolhatjuk akár a kamra polcán ezeket a termékeket. 
A friss herkentyűket a vásárlás napján vagy maximum az azt követő egy napon használjuk fel, de addig is tartsuk hűtőben. Ha később főznénk belőlük valami finomat, akkor irány a fagyasztó. 
Ha fagyasztott formában vásároltuk a tenger gyümölcseiből akkor főzés előtt nem kell kiengedni. Én forró serpenyőben egy kis olajon kevés borral, vajjal, petrezselyemmel felmelegítem ezt a keveréket. De természetesen az ízesítés minden ételnél változik.

VÁSÁRLÁS:
Megvásárolhatjuk a legtöbb nagyobb áruházban a fagyasztott termékek között vagy a gusztusosan összeállított halas pult részei. Mediterrán országokban járva érdemes egy-egy piacot útba ejteni és frissen ismerkedni az aznapi fogással. Például tintahalat így tanultam meg tisztítani. 
Vásárláskor figyeljünk oda, hogy hogyan vesszük ezeket a finomságokat. Lehetőleg frissen, jégágyon várják a vásárlót. 
A kagylót hálós kiszerelésben, frissen is megvásárolhatjuk.
A garnéla rákokat például páncéllal és fejjel együtt megsüthetjük, de fogyasztás előtt el kell távolítani a fejet és a farokrészt. Ezek nem fogyaszthatóak. A fejrész olykor kesernyés lehet. De ezt egy egyszerű mozdulattal letéphetjük. 
Ha időt szeretnénk spórolni, akkor vásároljunk konzerv változatot ebből a keverékből. Így sem főzéssel, sem pedig a hibás egyedek kihalászásával nem kell foglalkoznunk. Ez itt nem a reklám helye, de például látványos és sokoldalú halpultot a METRO üzletekben találhatunk. A kedves és profi kiszolgálás mellett érdekes ingyenes leírásokat és receptötleteket is begyűjthetünk itt.




 
RÁKOK
 A garnélarák igazán közkedvelt, nem csak mutatós külseje, hanem íze miatt is. Előszeretettel használják ragukba, grillezve, akár előételekhez is. A fej és a farok rész nem fogyasztható, így főzés előtt vagy étkezés közben távolítsuk el a fej- és farokrészt.
A garnélarákok igen népes családjába nagyjából 3000 faj tartozik.
Ezek többsége a sós tengervizekben él, és a Föld nagy részén megtalálhatóak. Közös bennük, hogy mindegyik hajlékony páncéllal rendelkezik. Húsa valóságos proteinbomba, 100 grammonként 20 gramm tiszta fehérjét tartalmaz, és emellett mindössze 89 kalóriát. Minél frissebben érdemes fogyasztani, megtisztítás után.




POLIP
A bébi polipot a nagyobb áruházak kínálatában találunk. Ezzel nincs igazából semmi dolgunk, csak irány a serpenyő. 
A nagy kifejlett polipokkal azért már akad dolgunk. Nem kell a kövekhez csapkodni, puhítani hagyományos módon. De érdemes akár előfőzni. A karokat grillezhetjük vagy felszeletelhetjük. Az állaga kicsit a csirkéhezre hasonlítható. Grillezve, egy kis citrommal lecsorgatva különleges csemege. 8 fogókarja van a polipnak és szívókorongokkal rendelkezik. A boltokba kb. 50 cm nagyságú példányok kerülnek.





TINTAHAL
 
A tintahalnak igazán tömör, kicsit rágós húsa van. Ha frissen vásároljuk éppen a tengerparti árusnál, akkor gondosan el kell távolítani a tintatartót és a csőrös részt. Ezután már elkezdhetjük a szeletelést. Leggyakoribb előfordulási helye az Atlanti- óceán és az Északi-tenger. Teste széles, mérete elérheti akár a harminc centimétert is. Társas lény rajokban úszik. A tintahal felhasználási területe hasonló a polipéhoz, de a húsa puhább, így nincs szükség hosszas előfőzésre, puhításra. A jól előkészített tintahal húsa vastag, fehér.





KAGYLÓK
 
Talán ennek a puhatestű állatnak lehetne a legtöbb figyelmet szentelni. Számtalan fajtája él mind a tengerekben, mind pedig az édesvizekben. Az egyik legismertebb a képen látható kék kagyló.  A kék kagyló színe kékes-fekete, így a neve akár fekete kagyló is lehetne. Az északi félteke óceánjaiban és tengereiben él, ott tenyésztik és halásszák is. Héjukon rostos kinövés − bisszusz fonal − úgynevezett „szakáll” található, amit főzés előtt alapos dörzsöléssel el kell távolítani. Régen a halászok úgy tartották, hogy a kagylók minősége az „R” betűs hónapokban a legjobb, és csak ekkor érdemes őket fogyasztani. Ma már ez az állítás a folyamatos termelésnek és fejlesztéseknek köszönhetően nem állja meg a helyét, akár minden nap jó minőségű, friss kagylók kerülhetnek az asztalunkra.Vásárlás után vizsgáljuk meg a kagylókat. Amelyik kocogtatás után nem záródik be, nem szabad megfőzni, amelyek pedig a főzés után nem nyílnak ki, azokat ki kell dobni. A kagylókat rendszerint gőzöléssel nyitjuk fel. Az osztrigától eltérően, sohasem fogyasztjuk nyersen.

Részforrás: www.metro.hu

Remélem a segítségetekre voltam ezzel a bejegyzéssel és egy kicsit nagyobb magabiztossággal álltok majd akár a halpult, akár egy mediterrán piac árusa előtt!