Bogárzói tanyanap - Kalandozás a juhtejtől az ordáig
Egy igazi alföldi gasztrotúrára invitállak benneteket a mai bejegyzésben. Egészen a Makóhoz tartozó Bogárzóig visz az utunk. A Körös-Maros Nemzeti Park területén fekszik a török korban gyökerező tanyavilág. Zöldellő legelők amíg a szem ellát, sóvirág mezők, a bogárzói templomtorony és néhány rendezett tanya jelzi, hogy errefelé igenis létezik pezsgő élet és egy összetartó közösség! Az egyik tanyában például fiatal fazekas lány él, a másikban pedig 200 éves juhtenyésztő múlttal rendelkező család. Most őket látogattuk meg!
A Dani család mindennapjaiba nyerhettünk egy kis betekintést a hétvégi tartalmas tanyanap alkalmával. Évente többször rendeznek ilyen programot, így javaslom mindenkinek, hogy kövesse a Facebook oldalukat a linkre kattintva, hogy elsőként értesüljön a legfrissebb hírekről. Így biztosan nem maradtok le a következő alkalomról!
DANI JÁNOSRÓL RÖVIDEN
" Dani János őstermelő, Aranykoszorús Gazda, A Körös-Maros Nemzeti Park védjegyes termelője családi tradícióként juhászattal foglalkozik a Csongrád megyei bogárzói tanyáján. Hagyományos magyar cigája juh fajtát tenyészt az agrár-környezetgazdálkodási program előírásai szerint. Körülbelül 200 birkát legeltet a Körös-Maros Nemzeti Park legelőin. Juhait április közepétől november elejéig fejik. A tejet a dédanyáik receptjei alapján dolgozzák fel juhgomolyának, juhtúrónak és ordának is. Ezeket a termékeket különböző ízesítéssel és füstölve is előállítják. A helyi piacok mellett az országban több ponton kiállításokon, vásárokon is megtalálhatóak (korábbi bejegyzésemben a bagi autós termelői piacon is találkozhattatok már a Dani családdal). Csupán néhányan élnek az országban, akik tejelő juhokat tartanak és maguk dolgozzák fel a tejet. Az értékesítésről és a mennyei termékek készítéséről a híres juhász felesége, a mindig kedves és mosolygós Kurunczi Zsuzsi gondoskodik! 6 gyermekük közül már a legtöbben kirepültek a családi fészekből, de már meg is van az utánpótlás. A juhtenyésztés szeretete apáról fiúra száll a 18. század óta, így legidősebb fiuk szintén ezzel foglalkozik. Emellett kevesen tudják, de Dani János nevéhez kötődik a juhászok himnusza és tetemes kolompgyűjteménnyel is büszkélkedhet."
Ennyi bevezetés után vágjunk neki a finomságokban gazdag napnak. Közel 80 látogató érkezett a környékről, de még Szegedről, Hatvanból sőt még külföldről is. A kiváló termékek híre és a köztiszteletben álló dolgos család sok-sok érdeklődőt vonzott. A kemencés kiülő alatt mindenkit terített asztallal, puha, meleg juhtúrós pogácsával, páratlanul finom ordás lepénnyel és hűsítő szódával vártak. Sári lányuk Szeged egyik legnívósabb cukrászdájában cukrász, így a tanyanapon Zsuzsi és Sári közös munkáját élvezhettük az ízletes sütemények formájában. Az előző este levágott birkákból 2 nagy bogrács birkapörkölt rotyogott a fák hűvösében. Erről a házigazda testvére gondoskodott. Nem kell senkinek sem magyaráznom, hogy milyen nagy munka 80 személyt vendégül látni. Ez csak egy ilyen jól összerakott, együttműködő család együttes munkájával születhet meg.
A rövid köszöntés és a juhászok himnusza után betekintést nyerhettünk a cigája juhok fejésébe. Ma már gépesített formában közel 1 óra alatt megfejnek 100 darab tejelő juhot, de több tíz esztendőn keresztül kézzel fejtek minden egyes nap, ami 3 órát is igénybe vett. Arról nem beszélve, hogy tiszta gyapjúzsír lett az ember ruhája. Átlagosan egy tejelő anyajuh kb. 2,8 liter tejet ad naponta. Kimagasló zsírtartalma van a tejnek, amely kb. 8-9 %, de Szent Mihály nap környékén még 11% is lehet. Magas kazein tartalma miatt óvatosan kell inni a juhtejet a tapasztalatlan fogyasztóknak, mert székrekedést okozhat. Viszont kiemelkedő fehérje tartalma és a benne található ásványi anyagok, vitaminok igazi "egészségbombának" számítanak. Megtudtuk, hogy a tejelő cigája juhok igen szaporák. Gyakori az ikerellés, de hármas, négyes, sőt még ötös ikrekre is volt példa.
Fejés után Zsuzsi bevezetett bennünket a gomolyakészítés titkaiba. Minden lépést végigkövethettünk a beoltott tejtől kezdve, az alvadék feltörésén át, sajtkendőbe szedésig és a gomolya "gyúrásáig". Kóstolhattunk savót, mely igazán jó hatással van az emésztésre, megnézhettük és csipegethettünk egy kis félkész gomolyát. Textilpelenkában az eresz alatt, szellős helyen szárítják a sajtokat. Többféle ízben készítik a gomolyát, sőt füstölik is. Megsúgom Nektek, hogy a füstölt fokhagymás a kedvencünk. Imádtam az eresz alatt pihenő batyukat. A legjobb levegőn, a mezőn átszaladó szellő szárítja ezeket a roppant egészséges sajtokat, amelyeket egy pohár bor mellé, kirántva vagy éppen reszelve ételek töltelékeként is használhatunk. A bogárzói juhgomolya és a juhtúró az OMÉK-on elnyerte a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyet a kiváló minőségükkel.
Kanyarodjunk vissza egy kicsit még a gomolya után maradt savóhoz. A tejoltó nem csapja ki az összes fehérjét a savóból, ezért újramelegítés után a tejfehérje és a globulin kiválik. A savóval együtt kicsapódott fehérjét zsendicének hívják. Ezt ruhában lecsöpögtetjük és így születik meg az édes sajt vagyis az orda. A tanyanapon mennyei ordás lepényt kóstolhattunk a nap folyamán többször is.
Ebéd előtt Bárdos István és felesége Edit citerajátékát élvezhettük és nótázgathattunk egy kicsit.
Ezután a Körös-Maros Nemzeti Park képviseletében Puskás László hozta el a saját nevelésű vándorsólyomját. Mesélt a ragadozó madarak viselkedéséről, a solymászat szépségeiről és sok-sok érdekességről, hisz a legelőkön szebbnél szebb ragadozó madarakkal lehet találkozni.
Majd elkészült a sűrű szaftos birkapörkölt, melyhez puha kenyér és savanyúság dukált. Senki nem maradt éhes, hisz mindenki annyit evett, amennyit csak bírt! Ritka finom pörköltet kóstolhattunk. Falatozás közben Ebéd után még további ordás lepény és pogácsa került az asztalokra. A nagy melegben pedig igazán jól tudott esni a hűsítő szóda. Ebéd alatt Nagy Gábor, a József Attila múzeum néprajzkutatója és muzeológusa pásztorfurulyán, kecskebőrből készült dudán, sőt még Dani János édesapjának furulyáján is játszott nekünk.
A nap folyamán megtekinthettük a híres kolompgyűjteményt, a régi fotókat, emlékeket, a család életét bemutató relikviákat, Dr. Keczer Tamás karikás ostor készítő kiállítását, sőt még lovaskocsikázásra is adódott alkalom. Végül sajtkóstolóra és vásárlásra is nyílt lehetőség. Nem olyan régen elkészültek a bogárzói krémsajtok. A mi favoritunk a metélőhagymás, de mindegyik nagyon ízletes.
A mi családunk hosszú évekig foglalkozott tehenekkel és a mai napig is tartunk vágómarhákat. Hihetetlen nagy munka és mindig elismeréssel adózom Édesapám és Édesanyám munkássága előtt. A vetés, aratás, betakarítás, állatok nevelése összetett gondolkodást, gondos tervezést, kiváló logisztikai érzéket és nagy teherbírást kíván. Ez egy egész életet, családot és egy stabil háttérországot követel meg. Jó volt kicsit párhuzamot vonni és látni, hogy mások is milyen elhivatottsággal képesek végezni a munkájukat.
A mérhetetlen összetartás, a kemény munka, a kiváló minőségű termékek mind-mind részesei a bogárzói juhászcsalád jó hírének és sikerének. Akiknek a tanyasi élet, a juhtenyésztés és a juhtejből készült ételek még ismeretlenek azoknak azért, akik pedig autentikus magyar életérzésre vágynak azért kell ellátogatni egy ilyen tanyanapra.
Páratlan élményben volt részünk és ezért igazán hálásak vagyunk!
Köszönjük!
ELÉRHETŐSÉGEK
Bogárzói Juhtúró és Juhgomolya
Facebook: https://www.facebook.com/bogjuhturo.hu/ E-mail: zsuzsa700208@freemail.hu
Forrás részletek: https://nemzetiparkitermek.hu
Nyomtasd ki a bejegyzést!
