Szerecsendió
SZÁRMAZÁSA:
Új-Guineában őshonos a növény. Manapság elsősorban Indonéziában, Nyugat-Indiában, Madagaszkáron, Mauritiuson és Brazíliában termesztik.
LEÍRÁSA ÉS EHETŐ RÉSZE:
Babérfélék családjába tartozik. Muskátdió, muskátvirág, mácisz, szerecsenvirág néven ismert.
A terméséből kifejezetten magját és köpenyét szárítva, reszelve használjuk.
A szerecsendiófa 100 évig is elélhet és a vadonban 15 méter magas is lehet. Termesztett változatban csak 6 m magasra hagyják megnőni a fát. Először csak 8 év után terem, a 15 évben pedig a legtöbb termést hozza. A szerecsendió a nem a fa termése, hanem a az alulról felrepedő termésből kifejlett mag, amely a sárgabarack magjára hasonlít.
ÉRDEKESSÉG
Az egyiptomi múmiák mellett találtak szerecsendiót. A XVII. és XVIII. században az egyik legdrágább fűszerek közé tartozott.
GYÓGYÁSZAT
A frissen őrölt szerecsendiót inhalációra használják
légcsőhurut okozta köhögéseknél.
Étvágyjavító, hasmenésre orvosság.
Élénkíti a szívet és a vérkeringést
Élénkíti a szívet és a vérkeringést
AROMA
Kellemes, fűszeres aromájú.
BESZERZÉS ÉS TÁROLÁS
Egészben vagy porrá őrölve szerezhetjük be.Száraz, hűvös helyen tároljuk. A nagyobb üzletekben egészben is megvásárolhatjuk, de leggyakrabban őrölve találjuk a polcokon.
KONYHAI TIPP:
A frissen reszelt szerecsendiót csak a főzés végén adjuk az ételhez, mert hő hatására elveszti aromáját.
Legyen nagyon szép napotok!
Szöveg forrása: a Kis Fűszerlexikon