Levendulás aranygaluska citromsodóval konzervdobozban sütve
Kedves konyhában tüsténkedő Társaim! Most nagyon elment az eszem, joggal mondhatjátok. De nem baj, kell ilyen is. Süt a nap, kék az ég. Egy kicsit újragondolt, ízig-vérig nyárra emlékeztető magyar finomságot készítettem Nektek.
Már korábban láttátok az üvegben sütött és cserépben sütött kenyereimet. Akkor született meg az ötlet, hogy a konzervdobozt miért ne lehetne felhasználni. Nem tudtam pontosan, hogy mi kerüljön bele. Egy mini torta vagy éppen egy ízletes parfé... Egy egyszerű ananászos dobozt tisztogattam meg minden nyavajájától. Így születtek ezek a mutatós tornyok. De csapjunk bele a lecsóba, mondhatni aranygaluskába! :-)
5 + 5 dkg margarin
50 dkg liszt
3 db tojássárgája
2 dkg élesztő
2,5 dl tej
csipet só
10 dkg darált dió
3 dkg szárított vagy friss levendula
Hozzávalók a sodóhoz:
3 dl tejszín
1 dl citromlé
3 db tojás
2 citrom reszelt héja
10 dkg kristálycukor
2 ek. liszt
Tészta készítése:
- Élesztőt felfuttatom meleg tejjel egy csipet cukor kíséretében.
- A liszttel összedolgozzuk a fentiekkel, majd 5 dkg margarinnal, a tojássárgákkal, cukorral és sóval.
- 1 órát pihentetem meleg helyen a tésztát.
- Lisztezett gyúródeszkán kicsi pogácsaszaggatóval (ennek hiányában pálinkás pohárral) félköröket szaggatok.
- A konzervdobozt kikenem bőségesen olvasztott margarinnal, majd egy réteg tészta, erre bőséges olvasztott margarin, egy kevés levendula, dió és cukor. Ezeket így rétegezzük, de nem a doboz tetejéig, csak kb. 2/3-ig.
- Fél órát hagyjuk a konyhában pihenni és előmelegített sütőben, közepes fokozaton aranybarnára sütjük.
Sodó elkészítése:
- Elsőre megjegyzem, hogy valaki vagy szeretni vagy utáni fogja ez édességet, mert elég karakteres az íze a levendulának és a citromnak együtt. Ezt tompíthatjuk egyszerű vanília öntettel, de egy kicsit később a hagyományos változatot is közzéteszem majd. A lisztet simára keverem a tejszínnel és a tojásokkal.
- Majd a cukort, citromhéjat, a citromlevet is hozzáadom.
- Addig főzőm, amíg sűrűsödni nem kezd. Én nem szeretem túl sűrűn, ezért nem is főzöm agyon.
- Tálaláskor egy kis szárított levendulával dekorálom még a finomságot!
Ha a tényeket nézzük velejéig magyar csemege ( kivéve a citromot,ez azért megbocsájtható:), de ott a tihanyi levendula, nagyanyáink által készített aranygaluska. Csak egy picit új köntösben!
A 150. bejegyzésnél tartok ma, az idő mesés, már csak egy főzőcskézéssel, írogatással, fotózgatással kapcsolatos munkát kellene zsebre tenni, amit szívvel-lélekkel művelhetek. Az üzleti élet már kevésbé vonz!
Csak pozitívan!:-) Nektek is ezt tanácsolom!
Ezzel a nyáridéző édességgel kívánok Nektek szép napot!
