A makói piac - Otthon, édes otthon :-)


Amióta az eszemet tudom Makó és Hódmezővásárhely piacai között ingázunk egy-egy heti bevásárlás alkalmával. Mi Földeákon élünk, így adott napokon, adott helyek közül válogathatunk egy kis jóindulattal majdnem mindkét településtől félúton. Számomra ez az igazi, nagybetűs PIAC!

Le kell szögezni, hogy egy vidéki, vagy éppen falusi piac nagyon sok momentumában eltér egy nagyvárositól (lásd Budapest, Szeged). De pontosan ezért van igazi hangulata! Rengeteg ismerőssel találkozunk, akikkel természetesen köszönünk egymásnak (nem unott fejjel, némán ballagunk tovább) és megállunk beszélgetni egy kicsit. Bejáratott árusaink vannak, akik portékáiban soha nem csalódtunk. Arról már ne is beszéljünk, hogy mérföldekkel olcsóbban tudok bevásárolni, mint itt Pesten!  Húsvét előtt voltam otthon. Éppen egy gyengébb forgatagot fogtunk ki, de így is be tudom Nektek mutatni. Akár külföldön, akár itthon azt az elvet vallom, hogy el kell látogatni a piacra, mert ott ismeritek meg az igazi, helyi embereket. Van jó néhány belföldi és külföldi piac vágyam, majd szép sorban megismertetlek velük benneteket, amikor teljesülnek. 


De most vágjunk bele a történetbe! Az első és legfontosabb a cím: 6900 Makó  Deák Ferenc utca 41. és a második a nyitva tartás, melyet a fenti képen láthattok. Több bejáraton át közelíthetjük meg az árusokat, de most először maradjunk a főbejáratnál, amely a nyitó fotóm. Igazi program. Az idősebbek jókat elbeszélgetnek egy-egy standnál, az asszonyok kosarat ragadnak és megejtik az éppen aktuális bevásárlást, mi "gyerekek" pedig csapódunk Anyáinkhoz, Mamáinkhoz a cipekedésben. A Férjem tudna mesélni igazán ebben a témában. Az ő Nagymamája igazi háziasszony volt, mint az én Anyukám. Ment, vásárolt, beszélgetett és ismerte az árusok színe javát. 4 fiúunoka és egy lány tekintetében, általában a legidősebb fiú vagyis az én aktívan focizó Fecómnak beiktatott egy-egy erőnléti cipekedős edzést is :-) Mennyi mosolygós sztorit hallottam:-) 


Sok-sok olyan árussal találkozhatunk itt, akik igazi kuriózumok. A kapun belépve rögtön balra igazi kötélkészítő portékáiból válogathatunk. Apa például itt is vásárol, ha jó minőségű és tartós kötéllel szeretné megkötni az otthon leledző tehenek egyikét:-) Fejből ismerem már, hogy merre találom az állandó árusokat. Kicsit beljebb haladva vásárolhatunk cirok seprűt és kedvenc kosárfonómnál is el lehet időzni egy-egy szép darabért. Vele különleges kapcsolatom van. Időről időre felbukkan egy-egy terméke a fontosabb eseményeken. Például a lakodalmunkkor ő készítette a kicsi kosárkánkat, melyből kínáltunk és cukrot szórtunk, majd később az én első garabolyom (kosaram) is  az ő mesésen ügyes kezéből került ki. Emellett bútoroktól kezdve, kosarakon át mindenféle szépséget készít. A piacon látható áruk csak bizonyos töredékét képezik munkásságának. A fonott kenyértartó kosarat, melyet éppen igazgat az úr, én nagyon-nagyon szeretem.
Virágokban soha sincs hiány. Amit a legjobban szeretek a bejárattal szemben lévő első fedett sor. Az idősek kihozzák portékáikat, legyen szó dióról, babról, éppen aktuális friss virágról, zöldségekről vagy gyümölcsökről és még hosszasan sorolhatnám tovább mi mindenről. Befőttekben és füstölt árukban sincs hiány. Ilyenkor mindig kerül egy-egy szép csokor virág is a kosárba és kisétálunk általában Mártival, az idősebbik nővéremmel a temetőbe. 
Facsemeték, vetőmagok, palánták sora lelhető fel tavasztól az árusoknál. Élet van benne, élet minden szegletében ennek a piacnak. Az emberek mosolygósak, az árusok nagyon nagy hányada tisztességes és csak az számít nekik, hogy visszatérő kedves vásárlóik legyenek. Majd bemutatom egyszer a mi szombati, földeáki piacunkat is. Megér egy misét :-) Meglepődnétek, hogy mennyi mindent meg lehet itt kapni. Van a piacnak ruhás része is, aki éppen egy-két darabot be szeretne szerezni.

Személyes kedvencem a piac hátsó bejáratánál megközelített rész. Itt csibék, kiskacsák, tyúkok, mesés kakasok, nyulak, gyöngyösök is megtalálhatóak. A képen is ezt látjátok. Normál esetben rengetegen vannak itt, de ahogyan említettem ez egy gyengébb nap volt a piacon. Továbbá halas is van minden héten. A makói Szegi Lajosék árulják a szebbnél szebb halakat. Háznál is és mint kiderül az én Imádottam szülőföldjéről, a kengyeli halastavakból is hoznak halakat. Tényleg nagy a kínálatuk és ami a legjobb, hogy ha kell valami és éppen nincs, akkor a következő alkalomra biztosan meglesz. Hosszú évekkel ezelőtt még a Nagybátyám kezdett hozzájuk járni halért és valahogy ez a jó szokás megmaradt! Igazán finom halakat lehet náluk vásárolni. 


Még egy utolsó tippként megosztok Veletek egy gyöngyszemet! A hátsó bejárattal szemben található egy békebeli régiségkereskedés és bizományi. Igazi kincsesbánya! Az utóbbi időben örömmel szerzek be egy-egy régi, árva tányért, kést, kanalat, villát. Nem készletet, csak régi darabkákat. Még nincs sok ezekből, de majd idővel. Szóval aki imádja a régiségeket érdemes betérnie és szó szerint felkutatni a kincseket. Én már gyönyörűséges régi süti tálalót, szódásüvegeket vettem itt. Az üzlet külsejét és a viharlámpákkal teleaggatott oldalsó falát láthatjátok most a képen!

Ez az én otthoni piacom. Szeretem minden szegletét, az árusokat, az ide járó embereket. Élet van benne! Egy kicsit a részesei lehettetek most Ti is ezzel a beszámolóval, remélem tetszett!

Legyen szép napotok! 

Népszerű bejegyzések